MÁTYÁS KIRÁLY-EMLÉKÉV
2018.02.23.

Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából Mátyás király-emlékév a 2018-as esztendő. Mátyás király emléke igazságosztó, nagy királyként őrződött meg nemzeti tudatunkban, nevéhez dicső tettek, pompás építmények, az anyagi és szellemi gazdagság emlékei kötődnek. Ugyanakkor a személyéhez és emlékéhez hű Antonio Bonfini írta róla: „azzal vádolták a királyt, hogy háborút háborúra halmoz, s hogy nem szereti a békét és nyugalmat, a jogosnál nagyobb, szokatlan adókkal sújtotta népét.”

Mátyás élete

Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsváron. Nevelője, anyjának, Szilágyi Erzsébetnek távoli rokona, Vitéz János, Várad püspöke volt. A kiváló képességű ifjú így a legmagasabb színvonalú képzésben részesült. Apja mellett a török elleni harcokban megismerkedett a hadviselés tudományával, de apja halála után a fűurak egymás elleni cselszövéseivel, hatalmi vetélkedésével is.

Hunyadi János halálát követően fellángoltak a hatalmi harcok a különböző főúri csoportok között, s megerősödtek a Hunyadiakkal szemben álló főurak. Tanácsukra a király, V. László, az idősebb Hunyadi fiút kivégeztette, a 14 éves Mátyást pedig fogolyként Prágába vitette. V. László király váratlanul bekövetkezett halála után a magyar rendek 1458. január 24-én, Budán, a 15 éves Mátyást királlyá választották, abban a reményben, hogy kezükben tarthatják az ifjút.

Az országgyűlés Mátyás nagybátyját, Szilágyi Mihályt nevezte ki a fiatal király mellé kormányzónak, de Mátyásról már hamar kiderült, hogy önálló uralkodó, hamarosan lemondatta őt. Mátyás úrrá lett az ellene irányuló főúri összeesküvésen, megegyezett a cseh kormányzóval, Podjebrád Györggyel, és feleségül vette a lányát, Katalint.

Mátyás sikeres védelmi harcokat folytatott a törökök ellen a Délvidéken, és 1463 karácsonyán bevette Jajca várát, így Bosznia jó részét vissza tudta foglalni. Külpolitikáját és a hódító hadjáratok sikereit a belpolitikája szolgálatába állította.

A megemelt adók lehetőséget biztosítottak egy állandó zsoldossereg, a félelmetes fekete sereg felállítására. Gyalogságból, tüzérségből, nehézpáncélzatú lovasokból és könnyűlovas huszárságból álló seregnek a harcmodorában és összehangoltságában rejlett Mátyás győzelmeinek titka.

1464-ben visszaszerezte a szent koronát Habsburg Frigyestől, és a magyar hagyományokhoz híven, királlyá koronáztatta magát. Új adórendszer bevezetését rendelte el. Udvarába humanista tudósokat hívott, és Budát kulturális központtá emelte, udvarába gyűjtötte a kor jelentős művészeit, tudósait. Híres könyvtárát abban a korban csak a vatikáni könyvtár múlta felül. Erőskezű, korlátokat nem ismerő belpolitikájával és centralizációra való törekvésével, maga ellen fordította a hozzá hű főurak egy csoportját is, de Mátyás fölébük kerekedett.

Első feleségének, Podjebrád Katalinnak korai halála után, 1476. szeptember 5-én feleségül vette a nápolyi Aragóniai Ferdinánd lányát, aki igen művelt, okos asszony volt. Házasságukból nem született örökös, és Mátyás nem tudta egy bécsi polgárlánytól született fiát, Corvin Jánost utódjául elismertetni. Úgy halt meg 1490-ben, váratlanul, hogy nem volt, aki a művét folytatni tudta volna.

Mátyás és a kultúra

Mátyás közepes magasságú, szőke, piros arcú, nagy orrú, ívelt szemöldökű, széles vállú, kissé görbe lábú férfi volt. Kedvelte a lovagi tornákat, nézőként is érdeklődött a kocsiversenyek iránt. A korhoz képest művelt, olvasott ember volt, szerette a táncot, a kockázást, a társasjátékokat. A szellemi párbajt is kedvelte, ő maga is ügyesen művelte.

A korabeli olasz reneszánsz művészet Itálián kívül először Magyarországon, Mátyás környezetében jelent meg. Udvarába számos olasz humanistát, tudósokat, művészeket hívott meg. Az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni, könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad püspöke és Janus Pannonius táplálták. Könyvtára, a Biblitheca Corviniana gyűjteménye messze földön híres volt. Az ott őrzött, illetve az onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a corvinák. Eredete a latin corvus szó, melynek jelentése holló, ugyanis Mátyás családi címerében a gyűrűt tartó holló látható. Mátyás halálakor kb. 2500 corvina létezhetett, csak töredéke maradt fenn.

Ransanus corvina, Petrus Ransanus nápolyi követ beszédet mond Mátyás és Beatrix előtt

Azokat a kódexeket és kéziratokat sorolják a corvinák közé, amelyekben szerepel Mátyás, vagy az utóda címere, vagy Mátyás budai könyvtárára jellemző egyedi bőrkötésben vannak, vagy egyértelmű forrás igazolja, hogy a reneszánsz magyar uralkodó számára készült. Mátyás a művészetpártolás mellett számos tehetséges fiatalt küldött Itáliába tanulni, köztük volt Csezmicei János, költői nevén Janus Pannonius is. Ő hozta Magyarországra barátját, Galeotto Marziót, aki később Corvin Jánosnak ajánlotta a Mátyás király mondásairól és tetteiről szóló könyvét. Házassága Beatrixszal pedig újabb lendületet adott a reneszánsz magyarországi térhódításának. Ez a kor a csillagászat hajnala és az asztrológia fénykora is volt.

Középkori királyaink közül ő volt az egyik legnagyobb építtető. A legfontosabbak, a budai- és a visegrádi vár sajnos elpusztultak a török hódítás idején, de az ásatások során sok reneszánsz részlet került a felszínre. Az újjászülető Budavári Palota és a visegrádi Királyi Palota méltó reprezentánsa korának.

Mátyás már az 1460-es években megbízta Andrea Mantegnát a portréja megfestésével, azonban ennek csak a másolata maradt fenn. Mátyás udvari ének- és zenekara szintén nagy hírnévnek örvendett, a király énekesei, zeneművészei leginkább külföldről érkeztek.

Mátyás korában sokat fejlődött a magyar nyelv használata az udvarban és a közéletben egyaránt. Addig Magyarországon és Európában is az oklevelek és a magánlevelek is leginkább latin nyelven készültek. Az első fennmaradt, teljes szövegében magyarul írt levél Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében készült.

Mátyás a néphagyományban

Emlékét sok népmese és monda őrzi, a néphagyományban Mátyás igazságos király. E kép azonban különbözik az életében róla hangoztatott véleményektől, az igazságos Mátyás király az utókor róla kialakított képe. Mátyás a kíméletlen adóztatás szorításából ugyan nem engedett, de országjárásai során a főurak által elkövetett kirívó igazságtalanságokat igyekezett orvosolni, később ez a tevékenysége lett az igazságos Mátyás királyról szóló legendák reális magva. Ehhez hozzájárult az a tény is, hogy halála után nagyon gyorsan felbomlott az a politikai és társadalmi rend, amelyet ő erős kézzel összekovácsolt.

Az igazságos uralkodó képe általában is beletartozott a humanizmus ideológiájába. A Mátyás-mesék sok részlete jóval korábbi mondák, mesék átvétele, alkalmazása erre a korra. Az álruhában megjelenő, majd igazságot tevő uralkodó különösen régi vándormotívum, Magyarországon először Nagy Lajos személyéhez kötődött. A mondákban gyakori motívumként jelenik meg, amint Mátyás egyszerű ruhába öltözve járja végig az országot, hogy közelebbről megismerje a szegények gondjait és orvosolja azokat, az önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse. Ezt a mondakört dolgozza fel a tizenhárom részes Mesék Mátyás királyról rajzfilmsorozat és a Magyar Népmesék rajzfilm egyes részei.

A valóságban Mátyás királyt életében nem kedvelték, mivel a sok háborúval együtt jártak a hatalmas adók. 1490-ben bekövetkezett halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis utóda, II. Ulászló nagyon gyengekezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert nem volt, aki megakadályozza törvénytelenségeiket.

Emlékezete

A 20. század elején szobrok állításával emlékezett meg a nagy királyról az utókor. Először Fadrusz János Mátyás király lovas szobra készült el 1902-ben Kolozsváron, majd Stróbl Alajos budavári együttese, a Mátyás király kútja a Budai Várban, 1904-ben.

Mátyás király kútja

A szoborcsoportok állításával szinte egy időben írta Mikszáth Kálmán a Szelistyei asszonyok című kisregényét Mátyás király „gáláns kalandjairól”. A történet egy erdélyi falu, Szelistye megszorultsága miatti bonyodalmak körül forog, az ottani asszonyok ugyanis férfinép nélkül maradtak, épp ezért a helyi nemes úrhoz fordulnak segítségért, hogy ő kerítene nekik férjeket. Ám a megoldásra eredetileg ígéretet tevő Szilágyi Mihályt bebörtönzi Mátyás király, ezért neki kell aztán utánanéznie a problémának. A szelistyei asszonyok különös és igaz történetét Mikszáth képviselőként hallotta először. Hitelesnek tűnik az ifjú Mátyás király alakja, aki köztudottan kedvelte a nőket, és nem kizárólag távolról volt szokása bámulni bájaikat. A regény alapján 1964-ben nagy sikerű filmvígjátékot forgattak, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? címmel.

Sándor Pál Itt járt Mátyás király… című tévéjátéka szintén Mikszáth Kálmán Szelistyei asszonyok című kisregénye nyomán készült. A pajzán história itt is Mátyás király alakja köré fonódik. A török elleni harcok miatt férfi nélkül maradt szelistyei asszonyok nem nyugszanak bele helyzetükbe, és új férfiakat kérnek a királytól. El is küldenek hozzá mustrába három gyönyörű asszonyt, igaz, egyik sem szelistyei.

1979-ben mutatták be a Világ közepe című filmet, mely Bárány Tamás azonos című ifjúsági regényéből készült. A történet szerint Mátyás király vállát nemcsak a kormányzás terhe, de a nősülés kötelessége is nyomasztja. Hogy a gondoktól szabaduljon, álruhába vadászni megy, így jut el Gyevibe, a világ közepére, ahol a törvény maga a bíró, akire természetesen semmilyen törvény nem vonatkozik. A dölyfös bíró fogdába záratja az álruhás királyt, miközben a királyi udvarban csak gyűlnek a menyasszony jelöltek, nem kis diplomáciai bonyodalmat okozva.

 

Források:
Vagyóczkyné Kékes Viktória (szerk.): Magyar történelem nagy alakjai. 2. köt. Budapest: Reflektor, 1987.
I. Mátyás magyar király

Képek:
Mátyás király
Ransanus-corvina
Mátyás király kútja