70 éves Presser Gábor
2018.05.27.

Hetven éves Presser Gábor – Presser Pici, ahogy a szakma ismeri – Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, zongorista és énekes, érdemes művész. A legendás LGT együttes alapító tagja, a Vígszínház zenei vezetője, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége.

Presser Gábor Budapesten született 1948. május 27-én, Presser Géza és Uhrman Elvira gyermekeként. Édesapja baromfi-kereskedőként dolgozott a Klauzál téri Nagycsarnokban, iskola után fia is járt ki hozzá segíteni. Presser Gábor négyévesen kezdett el zongorázni. A Kertész utcában végezte az általános iskolát, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt, emellett a Kapás utcai tánciskolában 14 forintos órabérért zongorázott. Tizenéves korában kezdett el foglalkozni a zeneszerzéssel. Presserék fölött az a Seress Rezső lakott, aki az “öngyilkosok dalaként” is emlegetett Szomorú vasárnap című dalt szerezte. Presser tizenéves korában gyakran járt fel Seresshez beszélgetni, aki lemezeket és kottákat is mutatott neki. Seress mindennap kettőtől hatig hallgatta a Szomorú vasárnap különböző feldolgozásait, ami a környező lakásokba is áthallatszott, ezért Presser Gábor sokat gyakorolt, hogy ne kelljen hallgatnia Seress dalát. Ezt az élményét örökítette meg később a Plafon-dalban.

Omega

A zeneművészeti középiskolásként csak a komolyzene iránt érdeklődő Pressert évfolyamtársa, Mihály Tamás vonta bele az alakuló könnyűzenei életbe, amikor magával vitte a Scampolo együttes koncertjeire, ahol alkalmanként zenélt. 1967-től kezdve az Omega első saját dalainak zenéjét Presser írta, addig ugyanis az együttes külföldi slágerek feldolgozásait játszotta. Presser 1968-ban lett az Omega teljes jogú tagja, nemcsak zeneszerzőként, hanem énekesként és billentyűsként is, és egy angliai turné előtt csatlakozott az együtteshez. Több sikeres kislemez jelent meg a nagylemezek között olyan dalokkal, mint: Naplemente, Ballada a fegyverkovács fiáról, Sötét a város, Ülök a hóban.

A kislemezek mellett Presser lett az első három Omega-album első számú zeneszerzője is. Az első albumok (Trombitás Frédi és a rettenetes emberek, 10000 lépés, Éjszakai országút) legismertebb dalai: Trombitás Frédi, Ha én szél lehetnék, Petróleumlámpa, Tízezer lépés, Az 1958-as boogie-woogie klubban, Régi csibészek, Az éjszakai országúton, és talán a leghíresebb, a Gyöngyhajú lány. Ezek közül néhányat maga Presser is énekelt (Tízezer lépés, 1958-as boogie-woogie klubban, Oh, Barbarella).

 

Az Omega együttesből való kiválása után Presser először 1980-ban, az Omega–LGT–Beatrice-turnén szerepelt együtt ismét régi együttesével, a fináléban az LGT és az Omega együtt játszott a közönség legnagyobb örömére. Presser később is vendégszerepelt az Omega jubileumi koncertjein, 1980-1990-es években a Kisstadionban és a Népstadionban.

LGT

Presser 1971-ben Frenreisz Károly (Metro) basszusgitáros és Barta Tamás (Syrius, Hungária) gitáros hívására Laux József dobossal együtt kilépett az Omegából és megalakították a Locomotív GT-t. Az LGT volt az első magyar supergroup. A supergroup kifejezést az 1960-as évek második felétől olyan zenekarok esetében kezdték használni, melyek tagjai korábbi zenekaraikban vagy szólókarrierjük során már elismerést és hírnevet szereztek. Az első három album (Lokomotív GT, Ringasd el magad, Bummm!) legsikeresebb dalai: Egy dal, azokért, akik nincsenek itt, Ezüst nyár, Kotta nélkül, Ringasd el magad, Mondd mire van? Vallomás, Miénk itt a tér.

Az évek során Presseren kívül mind a három tag kivált az LGT-ből, és 1971-re-re alakult ki a végleges felállás, Presser mellett Somló Tamás – aki 2016-ban eltávozott az örök vadászmezőkre – Karácsony Tamás és Solti János lettek az együttes tagjai. Presser a hazai zenei élet kulcsszereplője lett, az LGT dalainak nagy részét ő írta, egyedül és társszerzőként egyaránt. Legismertebb szerzeményei ebből a korszakból: Kék asszony, Neked írom a dalt, Álomarcú lány, Egy elfelejtett szó, Ezüstnyár, A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, Nem adom fel, Boksz.

Színház

Presser már az LGT-s időszakában bekapcsolódott a színházi életbe. A Vígszínház 1973-ban mutatta be első musicaljét, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényének zenés adaptációját. Ezután Presser a Vígszínház több zenés darabjának is zeneszerzője lett, 1978 óta pedig a Vígszínház zenei vezetője.

1982-ben jelent meg első szólólemeze, az Electromantic, mely eredetileg egy balett elektronikus hangszerekkel készített zenéje. Legismertebb darabja később az angol BBC televízió híradójának szignáljaként is szolgált. A La Baletta No. 2. című szerzeménye a Budapesti Regionális Híradó főcímdala volt.

Az LGT 1984 után nem jelentkezett albummal, ezért Presser újabb színházi produkcióba kezdett. Megalkotta Sztevanovity Dusán és Horváth Péter meséjére egy musical zenéjét. Ez volt a nagy sikerű Padlás, 1988-ban mutatták be.

Búcsúkoncert, filmzenék, elismerések

Presser a 1970-es évektől kezdve több magyar előadónak írt dalokat, zenét, Zalatnay Saroltának, Demjén Ferencnek, Katona Klárinak, Kern Andrásnak, Vikidál Gyulának, Kovács Katinak, Zoránnakés Rúzsa Magdinak.

1992-ben nagyszabású búcsúkoncertet tartottak, melynek anyaga CD-n is megjelent. Presser 1994-ben egy szóló albumot adott kis Csak dalok címmel, amit 1996-ban a Kis történetek című album követett.

Bár az együttes feloszlott, 1997-ben mégis egy új albummal jelentkeztek, címe: 424-Mozdonyopera. 2002-ben készült ez a következő lemezük, A fiúk a kocsmába mentek címmel. Az LGT régi sikereit ezek az albumok azonban már messze nem tudták megközelíteni. 2002-ben, az Óbudai-szigeten LGT-fesztivált is tartottak, 2007-ben pedig a Sziget Fesztivál nyitózenekaraként léptek fel.

A Mozdonyopera óta Presser két szóló albumot is készített (Angyalok és emberek, T12enkettő) filmzenéket szerzett, valamint Zorán albumain is dolgozott. 2005-ben zenét írt Varró Dániel: Túl a maszat hegyen című verses meseregényéhez. Presser számtalan magyar film zenéjét szerezte: Amerikai cigaretta, K. O, Kihajolni veszélyes, Szabadíts meg a gonosztól, Ripacsok, Szeretők, Sztracsatella, Szerelem utolsó vérig, Gondolj rám.

2003 végén a UNICEF Magyar Bizottság Halász Juditot és Presser Gábort jószolgálati nagykövetté nevezte ki, feladatuk a gyermekek ügyének képviselete, az UNICEF és a világ gyermekeinek magyarországi képviselete volt. Megbízatásuk három évre szólt, szolgálataikért jelképes 100 forint javadalmazásban részesültek.

Presser 2004 és 2010 között a zenei tehetségkutató műsora, a Megasztár zsűrijének volt a tagja. A Magyar Dal Napja 2008 augusztusában az ő kezdeményezése nyomán indult útjára. 2009 januárjában Koncert címmel telt házas koncertet adott a budapesti Papp László Sportarénában, így ünnepelte zenész társaival a 40 évvel ezelőtt elkezdődött zenészi pályafutását. A vendégek között voltak Omega tagok, Falusi Marianna és Rúzsa Magdi is.

A 2004-ben átadott Prima Primissima díj után Budapest városa is elismerte zenészi, zeneszerzői tevékenységét, 2009-ben Pro Urbe díjat kapott, 2010-ben pedig Budapest XIII. kerületének díszpolgára lett.

2011‑ben a megjelent a Presser Gábor – Parti Nagy Lajos: Rutinglitang (Egy zenemasiniszta) című cédékönyv/könyvcédé, ami Presser 36 újonnan komponált dalát és két feldolgozását (Pancsoló kislány, Szomorú vasárnap) tartalmazza. Presser a Parti Nagy Lajos Szódalovaglás, az Esti kréta és a Grafitnesz című köteteiből maga válogatta a 74 perces CD szöveganyagát. 2015 januárjában a pedig megjelent a Szerenád helyett című albuma, ami megjelenésekor vezette az iTunes sikerlistáját.

2018. október 7-én lesz Presser Gábor következő nagyszabású koncertje az Arénában, ez lesz a sorban az 1507-ik.

 

Források:
Presser Gábor
pressergabor.hu

Képek:
Presser Gábor