BLOG: Hétről hétre
Molière
2017.01.13.

Molière 1622. január 15-én született Párizsban. Azért sorolják a világirodalom legnagyobb alkotói közé, mert saját korának típusait jelenítve meg, örök típusokat formált, saját társadalmának visszásságait gúnyolva minden társadalom visszásságaira figyelmeztetett. A királyi hatalom támogatásában részesülő polgárság észjárásának, érzékenységének és félszegségének adott hangot művészete sajátos nyelvén. Molière polgár volt a XVII. század közepén, végigment a színészet egész útján, vásári mulattatótól tanult, a királyi udvart szórakoztatta. Molière nemcsak író volt, hanem elsősorban teljességre törekvő színházi ember, színész, rendező, színigazgató és szerző egy személyben. Bő kézzel merített latin, olasz, francia és spanyol vígjátéki hagyományokból. Időtlenül érvényes típusokat formált olyan figurákból, amelyeknek mintáit a kortársak között figyelte meg. Valamennyi francia író közül leginkább az ő művei honosodtak meg külföldön és nálunk is. Magyarországon már a XVIII. század végén fordították műveit, azóta is számos fordítás készült. Van olyan Molière darab, amelynek hat különböző fordítása ismert. Életműve a francia és a világirodalom halhatatlan dicsősége. Az emberekről, a társadalomról való mondanivalója nem veszített időszerűségéből.

 

 

 

Bővebben...
 
Nemes Nagy Ágnes
2017.01.02.

Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró, 1922. január 3-án született Budapesten. A nemzedék, amelyhez tartozott, nem ismerte az élet harmóniáját, a békeidők ízét. Költői pályája a háború apokalipszisében fogant, vészhírek, üldözések, bombázások, az ostrom tüzei között. Természetes élethelyzete a menekülés, a félelem, a pusztulás mindennapi látványa és közelsége volt, kiégett romok, hajszolt emberek, rettegés és kiábrándulás emlékképe. A polgári kultúra erkölcsi értékei zuhantak a semmibe. Ezek az életérzések szőtték át költészetének indulását. A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Nemzedéke, az Újhold köre Babits teljességigényét, József Attila eszmélkedő komolyságát és Weöres Sándor titkokat feszegető merészségét választotta vezérlő csillagainak. A költői mesterség nála az eszmélkedéssel, a szenvedély és gondolkodás rendbe szervezésével és alakításával azonosul. A költészet számára elsőrendűen értelmi tevékenység. Verseiben jól érzékelhető a kompozíciós fegyelem, a zenei szerkesztés belső arányokra való igénye, ez okozza, hogy képeit általában nagyszabású, mértani rendbe tömörítő struktúrává szervezi. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt.

 

Bővebben...
 
KARÁCSONY
2016.12.05.
Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre. (József Attila)

Bővebben...
 
150 éve született Kandinszkij
2016.12.01.

Vaszilij Kandinszkij orosz festő, teoretikus, az absztrakt festészet egyik megteremtője, 1866. december 4-én született Moszkvában. Művészete Oroszországhoz, Németországhoz és Franciaországhoz, tanári munkássága a Bauhaushoz kötötte. Más orosz avantgárd mesterekkel ellentétben Kandinszkij művészete nem tükrözte a sorsát, nem teherként hordozta azt, saját maga választotta meg, hogy hol él és hogyan dolgozik. Kandinszkij európai neveltetésű művész volt. Absztrakt művei az erőteljes és bonyolult gyökerű ikonművészetből táplálkoztak. Korai nonfiguratív kompozícióit nem fogadták osztatlan lelkesedéssel. Absztrakt formái olykor antropomorfikus jelenségekhez hasonlítanak. Kortársai közül Kandinszkij munkásságában jelentkezik legerőteljesebben a kezdet és vég, az örök megújulás, a hallhatatlanság egysége. Művészete természetesen és mélyen harmonizált a XX. század képi rendszerével és problémáival. Oroszországban művészként ismerték meg, hosszú ideig orosz motívumok és érzések vezették az ecsetjét. Németországban lett hivatásos és nagy, nemzeteken átívelő mester. Életének utolsó évtizedében Franciaországban már világhírességként fogadták.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Oldal 6 / 36