|
2017.01.02. |
|
Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró, 1922. január 3-án született Budapesten. A nemzedék, amelyhez tartozott, nem ismerte az élet harmóniáját, a békeidők ízét. Költői pályája a háború apokalipszisében fogant, vészhírek, üldözések, bombázások, az ostrom tüzei között. Természetes élethelyzete a menekülés, a félelem, a pusztulás mindennapi látványa és közelsége volt, kiégett romok, hajszolt emberek, rettegés és kiábrándulás emlékképe. A polgári kultúra erkölcsi értékei zuhantak a semmibe. Ezek az életérzések szőtték át költészetének indulását. A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Nemzedéke, az Újhold köre Babits teljességigényét, József Attila eszmélkedő komolyságát és Weöres Sándor titkokat feszegető merészségét választotta vezérlő csillagainak. A költői mesterség nála az eszmélkedéssel, a szenvedély és gondolkodás rendbe szervezésével és alakításával azonosul. A költészet számára elsőrendűen értelmi tevékenység. Verseiben jól érzékelhető a kompozíciós fegyelem, a zenei szerkesztés belső arányokra való igénye, ez okozza, hogy képeit általában nagyszabású, mértani rendbe tömörítő struktúrává szervezi. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt.
|
|
Bővebben...
|
|
2016.12.05. |
|
Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre. (József Attila)
|
|
Bővebben...
|
|
|
2016.12.01. |
|
Vaszilij Kandinszkij orosz festő, teoretikus, az absztrakt festészet egyik megteremtője, 1866. december 4-én született Moszkvában. Művészete Oroszországhoz, Németországhoz és Franciaországhoz, tanári munkássága a Bauhaushoz kötötte. Más orosz avantgárd mesterekkel ellentétben Kandinszkij művészete nem tükrözte a sorsát, nem teherként hordozta azt, saját maga választotta meg, hogy hol él és hogyan dolgozik. Kandinszkij európai neveltetésű művész volt. Absztrakt művei az erőteljes és bonyolult gyökerű ikonművészetből táplálkoztak. Korai nonfiguratív kompozícióit nem fogadták osztatlan lelkesedéssel. Absztrakt formái olykor antropomorfikus jelenségekhez hasonlítanak. Kortársai közül Kandinszkij munkásságában jelentkezik legerőteljesebben a kezdet és vég, az örök megújulás, a hallhatatlanság egysége. Művészete természetesen és mélyen harmonizált a XX. század képi rendszerével és problémáival. Oroszországban művészként ismerték meg, hosszú ideig orosz motívumok és érzések vezették az ecsetjét. Németországban lett hivatásos és nagy, nemzeteken átívelő mester. Életének utolsó évtizedében Franciaországban már világhírességként fogadták.
|
|
Bővebben...
|
|
2016.12.01. |
|
Nino Rota, születési nevén Giovanni Rota Rinaldi, olasz zeneszerző, zongorista, karmester, Oscar-díjas filmzeneszerző, 1911. december 3-án született Milánóban, egy zenész családban. Rota csodagyereknek számított, első művét, a L’infanzia di San Giovanni Battista-t 11 évesen komponálta, és már 1923 elején bemutatták Milánóban és Párizsban. A tizenhárom évesen írt Il Principe Porcaro című vígoperáját még ma is játsszák, elsősorban Olaszországban. Írt több operát, komponált balettet, de a világhírt és az Oscar-díjat a filmzenék hozták meg számára. Olyan mesterművek zenéjét szerezte, mint Az édes élet , a 8 és 1/2, a Rómeó és Júlia, A Keresztapa és az Amarcord.
|
|
Bővebben...
|
|
