225 éve született HILD József klasszicista építész
2014.12.08.

Hild József magyar építész Pesten született 1789. december 8-án . A hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész. Leghíresebb munkái az egri főszékesegyház, az esztergomi bazilika, a budapesti Szent István-bazilika és a Főszékesegyházi Könyvtár Esztergomban.

 

Gyermekkor

Szülei második gyermekeként született. Apja, a pesti építésvezető környezetében kapta első gyermekkori benyomásait, az itteni viszonyok közt forrt össze az építészet helyi realitásaival, igényeivel és küzdelmeivel. A piaristák gimnáziumában tanult 1799 és 1804 között, kitűnő tanuló volt.

Pályakezdés

Az ifjú Hild a Bécsi Művészeti Akadémia elvégzése után az Esterházyak udvari építésze, a kismartoni kastély átépíttetője, Charles Moreau mellett dolgozott Kismartonban és Bécsben. A gyakorlati ismereteket apja, Hild János építkezésein sajátította el, akinek 1809-ben már hivatalosan is szerepelt vállalkozásaiban. Apja 1811-ben bekövetkezett halálakor félbeszakította tanulmányait, és építőmesteri engedélyért folyamodott a Helytartótanácshoz.

Tanulmányok Olaszországban

Az építőipari gyakorlata elmélyítéséhez kötötték az építőmesteri engedélyének a kiadását, ezért Itáliába utazott, s kiegészítő tanulmányokat végzett Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban. Itt ismerkedett meg a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény, oszlopos-gerendás templomok egyszerűségével. Nem véletlen, hogy legjelentősebb, legismertebb alkotásai templomok, azonban az általa tervezett legtöbb alkotás világi célokat szolgált.

Építőmesteri cím

Hazatérését követően, az 1820-as években lendült fel építészi tevékenysége, s bár már ekkor elismertséget szerzett magának, legjelentősebb művei az 1838-as pesti árvíz pusztításait követően épültek fel. 1844-ben megkapta az építőmesteri címet. A kor legtermékenyebb hazai mestere volt, egyedül Pesten, megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, és ezeknek tekintélyes része meg is valósult.

Elismerések

1836-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémia Pollack Mihállyal együtt rendes tagjainak sorába vette fel. Pest – bár legszebb városrészének arculatát tevékenysége határozta meg – csak hat évvel később, 1842-ben ismerte el érdemeit azzal, hogy díszpolgárrá választotta. Újabb tizenkét év telt el, míg 1854-ben kinevezték „Pest város architektor-építészévé”.

Az egri főszékesegyház 1831-1836 között Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyház, Magyarország második legnagyobb temploma. A videón Verdi Nabucco c. operájából a rabszolgák kórusa szólal meg orgonán, közben a székesegyházról készült fotókat nézhetjük meg.

Hild klasszicista stílusú építőtevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. század első felének magyarországi, s főként pest-budai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban felépült egyházi épületek: az egri székesegyház, az esztergomi bazilika, a ceglédi és a kunhegyesi református templom, ez utóbbit az Alföld katedrálisának is nevezik. Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát is, a terveket azonban később Ybl Miklós átrajzolta.

Esztergomi Bazilika

A lipótvárosi Szent István-bazilika története

Hild József korábbi, egri és esztergomi egyházi épületeinek tervezése után 1845-ben kapott megbízást a pest-lipótvárosi plébániatemplom megtervezésére. Klasszicista stílusban készítette el első tervváltozatát, a templom alaprajza centrális, kilenc osztatú tér, keleten íves záródású. A tervet és költségvetését jóváhagyták, így 1848 elején megkezdődhettek a földmunkák. Az építkezés a forradalom miatt leállt, majd 1851-ben ismét megindult. Hilddel ekkor egy újabb tervváltozatot készíttettek, ez már a klasszicista elemek mellett romantikus jegyeket is mutatott, romantikus stílusú volt például a tornyok lezárása.

A munkálatok eközben folyamatosan haladtak, 1852-ben készültek el a főpillérek, majd a tornyok alapozása is megtörtént. 1854-ben a pénz fogyatkozni kezdett, ezért az adakozás ösztönzésére gyűjtőíveket bocsátottak ki. 1862-re a déli és az északi főfal elkészült, 1866-ban kezdték a kupoladob falazását. Hild 1867 márciusában meghalt, az építkezés folytatását ekkor Ybl Miklósra bízták. Az év végére egyre aggasztóbb repedések keletkeztek a tartópilléreken, ezért az építkezést Ybl leállítatta. Ennek köszönhető, hogy senki sem sérült meg, amikor a kupola 1868. január 22-én délután 3 órakor beomlott. A közvéleményt sokkolta a katasztrófa, évekig állt az építkezés.

Szent István-bazilika

Ybl Miklós már 1867-ben és 1868-ban újabb terveket készített, majd 1876-ban elkészültek az engedélyezési tervek is. Ybl Miklós a Hild-féle alaprajzi rendszert megtartotta, de már az érett reneszánsz elemeit felhasználó, festői kialakítású, monumentális épületet tervezett. Megváltoztatta a portikuszt, megnyújtotta a kupoladobot, és áttervezte a romantikus toronylezárásokat. A bazilika tervezési fázisait az ebben az időben Ybl Miklós irodájában dolgozó Schickedanz Albert számos távlati képen örökítette meg.

1891-ben meghalt Ybl Miklós. Ekkor az épület csaknem teljesen készen volt, Ybl halála előtt már a belső kialakításra vonatkozó terveken dolgozott. Munkáját Kauser József fejezte be, az ő tervei alapján készült el a templom végleges belső dekorációja. Hatvan évvel a tervezés megkezdése után, 1905-ben fejezték be a bazilikát.

A Szent Jobb, a magyar nemzeti és keresztény ereklyénk, a bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában tekinthető meg. A következő videón fotókat láthatunk a bazilikáról, aláfestő zene a Dongó együttes Ének Szent István királyról c. dala.

További munkái

Az általa tervezett jelentős középületek közé tartozott az időközben lebontott Roosevelt téri Lloyd-palota, de Budapesten lépten-nyomon találkozhatni a magánmegbízásokból felépült Hild-bérházakkal is. A Kálvin téri templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát az 1838-as pesti árvíz helyreállítását követően, az oldalkarzatokat pedig 1854-55-ben, Hild József tervei alapján építették fel, az angol születésű Zichy Emmanuel Strachan Sarolta grófnő adományból. Esztergomban az ő tervei alapján épült a Takarékpénztár épülete, a Bibliotheka, és az ő tervei szerint fejezték be a papnevelő intézet épületét is.

Kálvin téri református templom

Utolsó évek

A hetven éven felüli Hild már csak elvétve kapott olyan munkát, amely megélhetéséhez nyugodt anyagi alapot biztosított volna. Sohasem vitt ún. nagy házat, életének utolsó szakaszában, különösen pedig özvegységének hét esztendejében igénytelen szerénységben élt lipótvárosi bérlakásában, és ritkán mutatkozott tisztelői körében. Szinte észrevétlenül távozott abból a városból, amelynek annyi száz épülete született az ő tervei alapján. 1867. március 6-án tüdőgyulladásban halt meg, a mai Arany János utca 14 sz. házban lévő lakásában. Temetésére 1867. március 8-án került sor a Kerepesi úti temetőben.

 

Források:

Hild József wikipédia
Hild József által tervezett épületek listája wikipédia
artportal

Képek forrása

Hild József (metszet,1861)
Esztergomi Bazilika
Szent István-bazilika, Budapest
Kálvin téri református templom