Varró Dániel
2017.09.11.

Varró Dániel a fiatal költőgeneráció meghatározó alakja, szerteágazó alkotótevékenysége és egyedi humora miatt a kritika és a közönség is kedveli. A formának és a paródiának egyaránt mestere, utánozhatatlan stílust, frissességet és modernitást hozott a magyar irodalomba. Számos műfajban megmutatta már a tehetségét a hazai közönség előtt, versek, gyermekversek, színdarabok, valamint műfordítások fűződnek a nevéhez. Drámafordításait és egyéb színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház használta fel és tűzte műsorára.

Varró Dániel József Attila-díjas költő, műfordító, 1977. szeptember 11-én született Budapesten. Első verseit 12 éves korában, 1989-ben írta, mely meghozta számára az első sikereket. A Németvölgyi Általános iskolába járt, majd az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban érettségizett 1996-ban. Gimnazista kora óta publikál verseket és műfordításokat különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban. 1996-tól az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt, 1999-től a JAK (József Attila Kör) műfordító füzetek szerkesztője. Nyolc önálló kötete jelent meg, és emellett több kötet társszerzője is. 2005 óta tagja a Szépírók Társaságának, 2008 óta pedig a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) tagja.

Bögre azúr

Első verseskötete Bögre azúr címmel 1999-ben, 21 éves korában jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A kötet három versciklusból áll. A verselési technikák bámulatosan sokszínű használata jellemző, és nem maradnak el a klasszikus költői technikák sem. A költőnél a vers a nyelvvel és a poétikai értékekkel való játék vagy küzdelem eredménye, ahol a formaérzéknek és a nyelvteremtő erőnek kulcsszerepe van. Az egyik kritikus szerint a kötet az utóbbi idők egyik leghatározottabb, legegyenletesebb teljesítménye. Varró Dániel virtuóz nyelvhasználatának is köszönhető, hogy a költőt hamar megtalálták a feladatok, a kétezres években több prózai és színházi műfordítást készített, és gyerekeknek szánt verseskönyveket adott ki.

Túl a maszathegyen

Második könyve, a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregény, a kötetet a szerző nővére, Varró Zsuzsa illusztrálta, 2003-ban látott napvilágot. A Budapest Bábszínház felkérésére dolgozta át színpadi művé, a 2005-ben bemutatott előadáshoz Presser Gábor írt dalokat. A darabot 2010-ben a Vígszínház is műsorára tűzte. Nem ez Varró Dániel egyetlen színpadi munkája: egyebek között Shakespeare-klasszikusokat fordított újra a Vígszínház (Makrancos Kata) és a Nemzeti Színház (Lear Király) számára, rendszeresen fordít musicaleket és más zenei műveket, illetve verseket és gyerekkönyveket.

Szívdesszert

Harmadik kötete felnőtteknek szóló versgyűjtemény, a Szívdesszert, 2007 decemberében került a könyvesboltok polcaira, melyben változatos költői formákban jeleníti meg a szerelem témáját, az elégiától a makáma műfajáig. Verseskötete a szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, mint egy kis szerelmi enciklopédia: a kapualjakat és mozikat, strandokat és libegőket, reggeleket és estéket, féltékenységet, boldogságot. Hétköznapi dolgokat foglal versbe, amelyek nem csak az érintetteknek szólnak, hanem mindenki magáénak érezheti őket. A költőtől megszokott könnyed, játékos hangba ezúttal egy kis keserűség is keveredik. Rímjátékokban azonban most sincs hiány, és a témát változatos költői formákban járja körül a kötet, az elégiától a szonettkoszorún át az SMS-versig. A kötetből Mácsai Pál felolvasásával hangoskönyv készült.

És elválásaink

És elválásaink megannyi kis patakja
lezúdul majd majd a hegygerinceken.
S fakó lovon megindul az alvilág atakja,
midőn te egy utolsót intsz nekem.

Az égről, mint dió, úgy hullik majd a csillag,
jég, tűz és vér zuhog majd, úgy tombol majd a vész –
mindennek vége lesz már, ha többé nem puszillak,
estévé lesz a nappal, epévé lesz a méz.
(részlet)

Szabó T. Annával és Tóth Krisztinával közös munkája a Kerge ABC című verseskötete. A könyv az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában, a kötetben szereplő állatok neveinek kezdőbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével.

Költő-apa

Varró Dániel írt már verset felnőtteknek, kamaszoknak, kisgyerekeknek, ám kisgyerekes szülőknek még soha. A költő-apa írta az Akinek a lába hatos – Korszerű mondókák kisbabáknak című, 2010-es megjelenésű könyvet. Saját tapasztalatait sűríti ezekbe a vicces kis mondókákba, hiszen Misi fia éppen akkor volt egy éves. A versek közt van altató, többféle is, az egyik arra az esetre, amikor az apuka már nagyon ideges, aztán öltöztető, büfiztető, pelenkázó és fürdető. Minden szülő felszabadultan kacagva olvashatja ezt a szépen illusztrált könyvet, mert "Varró Dani" mindennapi örömeit énekli meg, a tőle megszokott tréfás, finom eleganciával, Maros Krisztina illusztrációival.

Akinek a lába hatos sikere után a folytatás az Akinek a foga kijött című kötet, 2011-ben jelent meg. Tréfás mondókák azoknak a szülőknek, akiknek már nem kisbabája, hanem kúszó-mászó, gügyörésző csemetéje van. A kis Varró Misi egyre nő, fogai már előbújtak, nem is rest használni őket, mondjuk fémpénzt rág velük, és mellé egy kis finom homokot eszik. Misi már megtanult járni, kisebb-nagyobb döccenőkkel, sőt pakolni is tud: nehéz feladat ám mindent gondosan kirámolni a szekrényből, s azt gyönyörűen szétszórni a földön. Nem is beszélve arról, milyen pompás szórakozás kirángatni apa laptopjának zsinórját, szétpüfölni a homokvárakat vagy megcibálni a cica farkát.

Az Agócs Írisz által illusztrált gyermekvers kötet, a Nem, nem, hanem, 2012-ben jelent meg. Varró Dániel 19 – gyerekeket érdeklő vagy éppen nevelő – kérdést tesz fel a könyvben, és mindegyik kérdésre ad néhány felettébb hibás, ám vicces és rímbe szedett választ, és csak a lapozás után rukkol elő az igazi válasszal. 2-3 éves gyerekek számára ajánlott fel Varró Dániel kérdéseket, amelyekre először szándékosan rossz válaszokat ad, hogy a helyes megfejtést a gyerek találhassa ki. A versekkel elsősorban a gyerek bevonása volt a cél.

A következő kötet is követi Varró Misi növekedését, ez alkalommal apró lázadóknak írt mondókákat, a dackorszakban lévő gyermekeknek, kik szüleik igazi mestereiként lépnek fel, hogy megtanítsák nekik a türelem, az elfogadás, a megértés és együttérzés soha korábban nem tapasztalt mélységeit. Ha ugyanis nem tanulnak a szülők, akkor az idegbaj megannyi pokoli válfaja vár rájuk. Aki szülőként szeretne néha inkább nevetni, mintsem sírni a helyzetén, annak gyógyír lesz e könyv. Akinek a kedve dacos című kötetet ismét Maros Krisztina bájos-bumfordi rajzai díszítik.

Van ez a kicsike ember,
veri a szüleit szemmel.
"Tomboljál, romboljál, pusztíts!"
"Nem! Inkább jó leszek juszt is."
(vers az Akinek a kedve dacos hátsó borítójáról)

Mi lett hova?

Második, felnőtteknek szóló versgyűjteménye hosszú idő után, 2016-ban jelent meg, Mi lett hova? címmel. A költői visszatérés éppen Varró hosszú hallgatása miatt vált eseménnyé. Az új kötet megjelenése egybeesik a költő életszakaszának megváltozásával, fiatal költőből beérkezett, családos „szövegiparossá” vált. A könyv szinte egybefüggő „történetként”, verses regényként olvastatja magát, amelyben a lírai én sorra veszi hétköznapi élethelyzeteit, a számvetés, a beérkezettség alapélménye felől, regisztrálnia kell az ifjúság elmúlását és még egyszer felidéznie a tovatűnt éveket. Új kötetében is újraír, parafrazeál konkrét verseket – József Attilát a Harminckét éves múltamban, Petőfi Sándort az Unokaöcsémnek soraiban – , játékosan utal a Rómeó és Júliára vagy a Kékszakállú-legendára, és saját költői indulásához is visszakanyarodik az Újabb változatok egy gyerekdalra ciklusában.

Egy elveszett partitól a pókereposzig

Három gyermeke született: Misi, Jancsi és Béni, felesége Gelencsér Zsófia tanítónő, hittantanár. A család Pilisszentivánon él. Varró Dániel egy időben szenvedélyesen pókerezett, többször állt közel ahhoz, hogy valami kiugró eredményt érjen el, de soha nem jött ki a lépés teljesen. Egy alkalommal egyetlen peches partin múlt, hogy nem sikerült kijutnia egy nagy világversenyre, Barcelonába. Rettentően bosszantotta a dolog, de aztán pont akkor ismerkedett meg a leendő feleségével, amikor odakint zajlott ez a verseny. Ha megnyerte volna azt az ominózus partit, és kimegy Barcelonába, akkor most nagy valószínűséggel nem is ismernék egymást, nem házasodtak volna össze, és a három kisfia sem született volna meg. A szerző azt nyilatkozta az egyik interjúban, hogy még készül a főművére, amely egy pókereposz lesz, a kártya ugyanis az élet játékaira is megtanít.

Stílusa

Versei tudatosan ráépülnek, beszélnek azokkal a művekkel, szövegekkel, amelyek memoriterek, középiskolai tananyagként ismerősek a magyar olvasóknak, vagyis az átlagos irodalmi műveltséggel rendelkező olvasóiban megteremti a kapcsolatot a régi és a mai között. Üde, friss, kamaszosan őszinte hang jellemzi, ezzel belopja magát az ifjúság szívébe, ugyanakkor a középkorú és idősebb olvasók egy részét felvidítja, másokat pedig meghökkent merész szóhasználatával, a különböző nyelvi rétegek keverésével. Költészetére jellemző a nyelvi humor, játszik a nyelvvel, poétikai eszközökkel. Versei sokszor posztmodern nyelvjátékok különös szóképekkel. Verseire jellemző a zeneiség, a mondatlejtések és a rímelés. Újszerű tematika jellemzi: a hétköznapi, profán történésekben, mozzanatokban, a banálisban ábrázolja a különöst.

 

Források:
Varró Dániel
unikornis.hu
erettségizz.com
mno.hu/konyveshaz

Képek:
Varró Dániel
Akinek a lába hatos
Akinek a kedve dacos