75 éve született CSEH TAMÁS
2018.01.19.

Cseh Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekes, zeneszerző, színész, 1943. január 22-én született Budapesten. Neve összeforrt a 70-es, 80-as évek underground zenéjével, a politikai rendszerváltás előszeleként az általa tolmácsolt dalok kritizálták, ironizálták a szocializmus hétköznapjait. Dalai tökéletesen beleillettek az értelmiség kulturális platformon megnyilvánuló rendszerellenes tiltakozásába.Többek szerint, ha valaki meg akarja érteni a rendszerváltás előtti Magyarországot, akkor csak végig kell hallgatnia Cseh Tamás dalait.


Cseh Tamás második gyermek volt a családban, nővére, Cseh Sára alig volt idősebb nála. 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason éltek, Tamás itt fejezte be az általános iskolát. Jó kézügyességét dicsérték a tanárai. Anyja elmondása szerint már akkor is sokat énekelt, többnyire saját szerzeményeket. 1956 novemberében költözött a család Budára, a Villányi útra.

Sztereó zenekar

Első zenekarát még a középiskolai éveiben alapította. Amikor gitározni kezdett, a házban hamar kifülelték, hogy valaki buzgón gyakorol. Cseh Tamásék szomszédjában volt két, vele egykorú srác, akikkel a zenekart alapították, hozzájuk érkezett még Cseh Tamás egyik osztálytársa is, ő dobolt, rendes felszerelés híján kalapdobozon játszott. A budakeszi művelődési házban heti rendszerességgel játszhattak, Black Star néven akartak fellépni, de a szervezők ezt nem engedték, mert abban az időben az idegen csengésű – elsősorban az angol – kifejezéseket nem igazán kedvelte a hatalom, és ahol tudta, tiltotta is. A művelődési ház a Kék Csillag nevet ajánlotta nekik, de a zenekari tagoknak ez nem tetszett, így a Sztereó nevet választották. Cseh Tamás a József Attila Gimnáziumban végzett, majd érettségi ajándékként kapta a pénzt első gitárjára a nagyszüleitől. A héthúros orosz gitár 100 forintba került 1961-ben.

Rajztanár

Rajzszeretete miatt a Képzőművészeti Főiskolán szeretett volna továbbtanulni, azonban nem vették fel. Az érettségi után körülbelül egy évig dolgozott kőműves-segédmunkásként a Gamma Optikai Műveknél, a fényező műhelyben. Reggel hatkor kezdett, esténként pedig rajzszakkörre járt, mert készült a főiskolára, festő szeretett volna lenni. Több sikertelen próbálkozás után Egerben sikeres felvételt nyer a Tanárképző Főiskolára, a diploma megszerzése után tíz évig tanított rajzot. Először a Fejér megyei Perkátára került tanítónak, majd visszakerült Pestre, nevelőtanári állást kapott egy kelenföldi szakmunkásképzőben, végül Kőbányán tanított rajzot a felső tagozaton.

Indiántábor

18 éves korában, 1961-ben hozta létre Bakonybélen az „Indiántábort”. A tábor lényege – melyet eredetileg csak néhány barátjával valósított meg –, a szabadság volt, a civilizációtól való lehető legnagyobb eltávolodás. Az évek során elterjedt a tábor híre és egyre többen csatlakoztak. Ezzel párhuzamosan fejlődött az "indián-identitás", az első évben pusztán egy fejpántra tűzött toll határozta meg hovatartozásukat, majd a táboron kívüli idejükben sokat tanulmányozták az amerikai őslakosok életét, magukévá téve szokásaikat és szellemiségüket. A következő években ehhez az életvitelhez szigorú szabályokat kellett hozniuk, mint például a nem egyéni termékek behozatalának megtiltását. Minden ruhát és eszközt egyaránt a táborozóknak kellett előállítaniuk. A táborozók új nevet is kaptak valamilyen rájuk jellemző tulajdonság alapján. Cseh Tamás a Füst a szemében nevet kapta.

Füst a szemében

Balatonalmádiban

Cseh Tamás 1962-ben Balatonalmádiban nyaralt, nappal a strandokon szerzett magának társaságot, ha elővette a gitárját, hamar köré gyűltek az emberek. Éjszakánként egy vitorláson húzta meg magát. A félig-meddig illegális nyaralás vége az lett, hogy kitiltották Almádiból twistelés és hozzá való zenélés miatt, ugyanis amikor a strandon összeverődtek körülötte a fiatalok, sokszor twistelés lett a rögtönzött buli vége, és ez már bajos volt. Gyülekezés, rendbontás és az új őrület, a twist, több se kellett a rendőröknek. Keresték a gitárost, aki mindig eltűnt, mire kiérkeztek a táncolókhoz, azonban néhány nap múlva megtalálták Cseh Tamást, és kitiltották a településről.

Filmek közelében

1965-ben mutatták be Bacsó Péter Szerelmes biciklisták című filmjét, amiben Fényes Szabolcs zenéje mellett már helyet kapott Cseh Tamás két dala is. Sőt, egy szalonnasütéses összejövetelen lehet látni egy-két alkalommal. A film a kor huszonéveseinek valóban mély problémáit mutatta be egy könnyed balatoni nyaralás köntösében. A másik filmzenés teljesítmény – még a Bereményi-korszak előtt – az 1967-es, Nyár a hegyen című filmben volt. 1971-ben pedig már Jancsó Miklós Még kér a nép című filmjének alkotói stábjában szerepelt, ekkor már Bereményi Gézával együtt, kifejezetten a filmhez írtak dalokat. A film színpadi változata a Vörös zsoltár volt. Mindeközben Cseh Tamás 1969-1972 között a Képzőművészeti Főiskolán szerzett középiskolai tanári diplomát.

Cseh Tamás Jancsó Miklós filmjében

Találkozás Bereményi Gézával

Cseh Tamás és Bereményi Géza 1970-ben találkoztak először. Egyik este nagyobb társaság jött össze egy Dohány utcai vendéglőben, ott szólt oda Bereményi Géza Cseh Tamásnak, hogy hallotta, zenéket ír angol szöveggel. Felajánlotta, hogy írna rájuk magyar szöveget. Cseh Tamás akkor este rábólintott, hogy jó, nézzék meg, mire mennek ketten együtt. Az első két dal megszületése után Géza Tamáshoz költözött, ahol több száz dalt írtak. Ezek sokáig nem jutottak el a nagyközönséghez, féltek ugyanis a cenzúrától, még inkább az öncenzúrától, melyet a nyilvánosság okoz.

Cseh Tamás és Bereményi Géza

1972 nyarán a franciaországi utazásuk alatt még fontolgatták, hogy külföldön maradnak, de aztán ezt elvetették. Cseh Tamás öt éven át, 1972-1977 között a Huszonötödik Színház tagja volt, a pódiumműsorok sorában lehetőséget kapott a bemutatkozásra, ami több száz színpadi fellépést jelentett. A Huszonötödik Színház a korszak egyik progresszív művészeti műhelye volt, a moszkvai Taganka Színház mintájára hozták létre.

Előadóművészi pálya elindulása

1973. március 1-én hangzott el a Dal nélkül című est Kecskeméti Gábor, Márta István és Novák János közreműködésével. Innen számíthatjuk Cseh Tamás előadóművészi-színészi pályáját. A dalok egy generáció életérzését fejezték ki és egyfajta hiányról szóltak. 1978-tól a Huszonötödik Színház betagozódott a Népszínházba, ezután már a szellemisége kevésbé volt vonzó Cseh Tamás számára. Ellenben a budapesti egyetemek, elsősorban a Műegyetem és az ELTE klubjai és színházai – a Szkéné és az Egyetemi Színpad – garantálták a műértő közönséget.

Cseh Tamást hiába fogadta be az Aczél György patronálta Huszonötödik Színház, hiába játszhatott ünnepelt rendezők filmjeiben, hiába jelentek meg lemezei, Cseh Tamás célszemély maradt a Kádár-rendszerben, és az ügynökök 1989-ig le sem szálltak róla. Féltek a dalaitól. Az újságíró-szövetség Bajza utcai székházának padlásterében működő kis előadóteremben előadott sanzonestekről, a levezetésként megejtett világmegváltó kocsmázásokról éppúgy jelentéshegyeket írtak szorgos kezek, mint Cseh Tamás későbbi színpadi produkcióiról, egészen a rendszerváltozásig.

Első lemezek

1973 szeptemberében a Cimbora című televíziós gyerekműsorban ő énekelte annak szignálját és gyakran szerepelt is benne saját dalaival, illetve megzenésített verseivel. 1974-ben Az első fénykép címmel Elek Judit készített vele filmet.

1974 februárjában dal- és sanzonénekesként kapott működési engedélyt, azonban a Táncdal- és Sanzonbizottság szakmai elégtelenségre hivatkozva a hanglemez kiadására való kérelmüket még elutasította. 1975-ben ismerkedett meg Másik Jánossal, egy zenével előadott levelet szándékoztak készíteni, ebből született meg első lemeze, a Levél a nővéremnek, Bereményi Géza szövegeivel. 1977-1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tartott sikeres önálló dalesteket.

Az Antoine és Désiré Cseh Tamás második, 1978-ban megjelent nagylemeze, szerzőtársa itt is Bereményi Géza. A lemeznek nincs olyan határozott dramaturgiai kerete, mint a Levél nővéremnek esetében, a dalok a két főhős, és azok történetei révén mégis szorosan összekapcsolódnak.

A Fehér babák takarodója Cseh Tamás harmadik nagylemeze, 1979-ben jelent meg. A nyitó dalból (Fehér babák) kiderül, miről szól a lemez: lányokról, akik egy Tékozló Fiú – továbbiakban TF – életében előfordultak, mint kapcsolat, és fehér babák lettek TF emlékezetének polcain, és most majd a dalok sorra leveszik őket onnan, ez olvasható a lemez fülszövegén.

Még a két szerzőtárs különválása előtt, 1981-ben jelent meg a Műcsarnok című album olyan dalokkal, mint a Dal a ravaszdi Shakespeare Williamről, Lee van Cleef, A dédapa dala, József Attila, és az Ady utolsó fényképe.

Hét éve szünet

Cseh Tamás és Bereményi Géza már a legelején megbeszélték, hogy ha bármelyikük úgy dönt, hogy nem akarja folytatni, akkor a másiknak ezt ellenvetés nélkül el kell fogadnia. 1982 nyarán Bereményi telefonon hívta Cseh Tamást, s ő érezte, hogy ez nem a megszokott hangnem és stílus, a megsemmisülés érzése volt benne, amikor Bereményi – már élőben – azt mondta, hogy vége, hagyják abba. Bereményi Géza azzal indokolta akkori döntését, hogy mindenről volt már dal. Hétéves szünet következett, 1982-től 1989-ig nem dolgoztak együtt dalokon. Cseh Tamás ekkor került az éppen alakuló Katona József Színházhoz. A színház teret adott a Frontátvonulás és a Jóslat előadásainak.

Később újra összeült a szerzőpáros, és szinte ott folytatták, ahol abbahagyták, természetesen a merőben más élethelyzetek más témákat generáltak. Az előadásokkal azonos című hanglemezek szinte egy időben jelentek meg. 1983 előtt született dalokból készült egy dupla album, az Utóirat, 1987-ben adták ki.

Család

Cseh Tamás 1980-ban nősült meg, feleségül vette Császár Bíró Évát, két gyermekük született, András Koppány 1981-ben és Borbála 1990-ben.

Cseh Tamás 1987-ben rész vett a Lakitelki Találkozón, majd 1988-ban új lemezt készített Csengery Dénes szövegeivel, Mélyrepülés címmel. Együttműködésük csak egy lemezre szólt, mert Csengery Dénes politikai szerepet vállalt. Ezt követően ismét együtt alkotott Cseh Tamás és Bereményi Géza, az Új dalok című közös album 1990-ben jelent meg.

Film, színház, lemez, könyv

1992-ben Jancsó Miklós Kék Duna keringő című filmjében előadták Bereményi Gézával a Kádár keringő című dalukat. 1994-ben jelent meg a Levél Nővéremnek 2. című lemeze.

1997-ben adták ki a Hadiösvény című regényét, amelynek illusztrátori munkáját is ő készítette. A telihold dalai Cseh Tamás 1997-ben kiadott CD-je, a szövegíró ismét Bereményi Géza. A telihold révületes fényében minden más, vagy éppen minden valóságosabb, a politika és a szerelem is.

Cseh Tamás számos filmben szerepelt a nyolcvanas-kilencvenes években is, ilyen volt a Nyom nélkül (1982), A turné (1984), a Csinibaba (1997), valamint a 6:3 (1999) című alkotások.

1998–2006 között a budapesti Bárka Színház tagja volt, 2006-ban pedig a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. 1998-2006-ig a Bokor Péter és Hanák Gábor Századunk történelmi filmsorozatának moderátora volt a műsor megszűnéséig. 2004-ben két lemeze is megjelent, A véletlen szavai, a másik az Igazi levél nővéremnek című lemez, újra Másik Jánossal.

2006-ban adták ki a Csillagokkal táncoló Kojot című könyvét, mely egy válogatás indián mesékből.

Bérczes László beszélgető könyve

Bérczes László húsz beszélgetést rögzített Cseh Tamással, meghúzott-átírt-újraírt-stilizált, egyszóval a beszélgetések szerkesztett változata a kötet. A beszélgetések 2006. augusztus 26. és október 9. között történtek, ezt követi egy 2007 nyarán készült utóirat. A szöveget ezután írta meg Bérczes László, az utólagos átírási és szerkesztési munkában aktív és fölöttébb hasznos szerepet vállalt Cseh Tamás, majd később Háy János.

Részlet a könyvből:

„Folytassuk a fantáziálást: átjutsz. átcsúszol az ismeretlenbe, „honnan nem tér meg utazó”, és ott megkérdeznek ismeretlen lények, mi az, hogy élet? Mit mondasz?

Csoda. Azt hiszem, minden távozó idős ember tudja ezt. Akármilyen nehéz élete volt is valakinek, ha belül nem csordul túl a méreg és a gonoszság, akkor tudnia kell, az élet maga csoda. Lüktető bizsergés, ami a bogarakban, a fákban, bennünk ott motoz, és akárhogy csúsztunk, másztunk, bukdácsoltunk, ezt kell, hogy érezzük. Káprázat. Igen, káprázat. Nem tudhatom persze, hogy akit a balsors egész életében üldöz, az így köszön-e el, de és kalapot emelek az élet előtt, és odaát elhencegek vele. És ha azok ott olyan lények, hogy van módjuk élni, hát én rábeszélem őket, próbálják meg.” … „Káprázat az élet, öregem. Sok rossz történik, de a világnak mindig lesz egy-két olyan szeglete, ahová el lehet menekülni, látod, mi is itt vagyunk a patak partján a rengetegben, jaj, de kár, hogy a könyvben nem lehet érzékletesen leírni, micsoda boldogsággal trillázik fölöttünk ez a madár, gyönyörűség ez az egész. Az az igazi titok, mi lesz mindezzel? Mi lesz ezzel a bolond bolygóval, rajta ezekkel a fákkal, bokrokkal, állatokkal, emberekkel, mi lesz a természettel, amit mindig is annyira szerettem, és nem indiánmajmolásból, hisz gyermekkorom óta elemi közöm van hozzá.”

Esszencia

2006-ban diagnosztizálták gyógyíthatatlan betegségét. Következő évben jelent meg az Esszencia című, két CD-ből álló Cseh Tamás-válogatás, 2008-ban pedig a Fel nagy örömre című karácsonyi lemeze. 2009 tavaszán Bakonybél díszpolgárává választották.

Cseh Tamás 2009. augusztus 7-én hunyt el. Több ezren búcsúztatták a Farkasréti temetőben. Végakaratának megfelelően, politikamentes gyász-szertartáson, a ravatalnál Bereményi Géza búcsúztatta. Az utolsó útjára az Ökrös együttes muzsikája kísérte. Az „indiántársak” hagyományaik szerint búcsúztak „Füst a szemében” törzsfőnöktől, koporsóját hajnalcsillag motívumú takaróval borították le. „Életem szerencséje volt, hogy találkoztam veled. Nem mondom, hogy Isten veled, mert ahogy ismerlek, a legváratlanabb pillanatokban fogok még veled találkozni” – így búcsúzott Cseh Tamás énekes-zeneszerzőtől barátja és pályatársa, Bereményi Géza.

Emlékezete

A hetvenes-nyolcvanas években született dalai voltak az életjelek arra, hogy nem minden értelmiségi válik az akkori rendszer "társutasává" és hogy minden körülmények között vállalhatjuk magunkat. Cseh Tamás és Bereményi Géza tudta, hogy amiről nem lehet beszélni, arról énekelni kell.

Ezernél több dal, filmszerepek sora, televíziós feladatok, állami kitüntetések és díjak fémjelzik a munkásságát. 1988-ban megkapta Az év lemeze díjat, 1992-ben Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, majd 2001-ben Kossuth-díjat kapott. 2009-ben új albuma jelent meg A Dal nélkül… címmel, amin az 1973-ban, amatőr technikával rögzített, eddig még kiadatlan tíz dala hallható.

2012-ben szoborállítási tervpályázatot írtak ki a fővárosi Gellért térre. A szobrot 2013. szeptember 6-án avatták fel, a tér Budafoki úthoz közelebb eső, parkosított részén.

Cseh Tamás szobra a Gellért téren

2014-ben megnyílt a Cseh Tamás Archívum a budai Várban található Mailáth-palotában, majd később az Uri utca 54-56. szám alá költözött, itt várja a kedves látogatókat. Az archívum őrzi és feldolgozza a Cseh Tamás életművéhez kapcsolódó magániratokat és tárgyakat, végzi az iratanyag és a kapcsolódó dokumentumok, életinterjúk tudományos feldolgozását és közzétételét. Az archívum vezetője Hanák Gábor történész-filmrendező, aki eddig is a gyűjtés főszervezője volt Bereményi Géza, valamint Császár Bíró Éva és mások közreműködésével.

Források:
Cseh Tamás: Bérczes László beszélgető könyve. Budapest: Palatimus Kiadó, 2007.
Fodor Sándor: Cseh Tamás: interjúregény. Budapest: Graffiti, 1994.
Cseh Tamás Archívum

Képek:
Cseh Tamás
Füst a szemében
Cseh Tamás Jancsó Miklós filmjében
Cseh Tamás és Bereményi Géza
Cseh Tamás szobor