Fagyosszentek
2018.05.12.

A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok, (május 12., 13., 14.), valamint Orbán napjának (május 25.) a közös elnevezése. Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúk voltak, Szent Szervác pedig püspök. A májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg.

 

Egy kis meteorológia

A jelenséggel régóta foglalkoztak a meteorológusok, többek között Karl Dove, Wilhelm von Bezold, Richard Assmann. Bezold szerint a fagyosszentek idején Északnyugat-Európában rendszerint légnyomási maximum van, míg keleten és délkeleten alacsony a légnyomás. A légnyomás-minimum közepe Magyarország, ahol az Alföld ebben az időben erősen fölmelegszik. A tavaszi erőteljes nyugat-keleti – zonális – áramlás miatt az északi tájakon felhalmozódott hideg még egyszer utat tör magának az alacsonyabb földrajzi szélességek felé, mielőtt ott is megindulna az erőteljes felmelegedés. A fagyosszentek jelenségével részletesen foglalkozott Hegyfoky Kabos, akinek A május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon című munkája 1886-ban jelent meg a Természettudományi Társulat megbízásából. A lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték.

Népi magyarázatok

Évszázados paraszti tapasztalat szerint ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkre teheti. A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Egyik népi magyarázat szerint Pongrác kánikulában egy subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok, ezért haragszanak az emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket. E napokhoz időjóslatok is kapcsolódtak: ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható. Ha májusi fagy érte a szőlőt, Eger szőlőművesei ezt mondták: „a fagyosszentek megszüreteltek”. Úgy vélték, ha fagyosszentekkor nincs felhő, akkor sok bor lesz, a Drávaszögben így szólt erről a regula:

Sok bort hoz a három ác,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felhőt egyiken se látsz!

A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették a kényesebb növények palántáit, az uborkát, a babot és a paradicsomot.

Orbán napja (május 25.)

Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották az Orbán-napi misét. Ezekből a virágokból mindenki igyekezett egy keveset a présházba vinni, abban a hitben, hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól.

Ady Endre: Fagyosszentek

Be kén' jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyű és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
- Melyről már túl sok a dalom -
S pár perc és rebbent szerteszét...
Riporterünk is visszatért,
- Nos, tartottak künn térzenét?
- Igen - szólt kurtán, fagyosan.
- A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita...

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

Pongrác története egy fiú hősiességének himnusza. Keresztény hite megvallása miatt az ifjú Pongrácot Diocletianus császár lefejeztette. Pongrác Ruszt városa középkori Egyed-templomának társpatrónusa. Ez a tisztesség bizonyára a vidék híres borkultúrájával függ össze: a szent tartsa tőle távol a kedvezőtlen időjárást. A késő középkor óta Szent Pongrácot a tizenkét segítő szent, illetve a Fagyosszentek közé sorolják. Tiszteletét Szent Bonifác terjesztette el Európában. Ereklyéinek egy része Londonban található meg.

Szent Pongrác

Szervác a rajnavidéki Maastricht püspöke volt, Pünkösd hétfőjén halt meg, amely akkor május 13-ára esett. A legenda szerinte szabadban lévő sírját soha nem lepte be a hó, bár körülötte magasan állott a hóesés. Később templomot emeltek föléje és búcsújáró hellyé vált. Sírjánál, ereklyéinél sok beteg meggyógyult. Szervác hajdani népszerűségére jellemző, hogy legendája szerint ősei Jézus Krisztusnak voltak rokonai. Jelentős szerepe volt a kereszténység terjesztésében Németalföld területén. Maastrichtban a korábbi római templom helyére felépíttette a Miasszonyunk-templomot, amely ma is a város egyik vallási központja. Kora egyik jelentős egyházi személyisége volt, rengeteget utazott és részt vett számos zsinaton és egyházi gyűlésen.

Szent Szerváciusz püspök

Bonifác nevét és ünnepét a régi Magyarországon nemcsak a fagyosszentek társaságában, hanem külön is számon tartották. Miséjét több középkori misekönyvben megtaláljuk. A Bónis, Bóné, Bóna, Bonó családnév nyilván a Bonifác származéka. A VII-VIII. században élt Bonifatius – családi neve Wynfrith (Winfried) –, angol származású szerzetes, hittérítő, vértanú, Germánia apostola volt. Szerzetestársaival fáradhatatlanul dolgozott a hit terjedéséért. Az általa 744-ben alapított Fulda a missziós munka fellegvára lett, és hozzájárult ahhoz, hogy a kereszténység és a műveltség átjárja az országot. A középkori kőszobrászat legismertebb Szent Bonifác-figurája az erfurti dómban látható (1320 és 1330 között készült); a dóm üvegablakain egy Szent Bonifác-képciklus is látható.

Szent Bonifác

Ágh István: Üres bölcsőnk járása (részlet)

S elkezdődik a gondos, kényes munka kívül a pincén, ami csak a csecsemőápoláshoz hasonlítható. Kapálás, kötözés, permetezés. És milyen furcsa, a legjobb fajták a legkényesebbek. A novaszőlőt meg az otellót nem éri kár, de az Ottonel muskotály, rizlingszilváni, Kocsis Irma, leányka, piros tramini, ezerjó, Ezeréves Magyarország emléke, piros szlankamenka, olaszrizling, furmint, hárslevelű, csabagyöngye, Szőlőkertek Királynője, Pannónia kincse, Gloria Hungariae, Csiri-csuri, Afuz Ali könnyen lefagyhat májusban, a fagyosszentek táján.

Fagyosszentek a kertben

Források:
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. 2. köt. Budapest: Mandala Kiadó, 1998.
Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar néprajz: Nyolc kötetben. 7. köt. Népszokás, néphit, népi vallásosság.
Jeles napok

 

Képek:
Fagyosszentek
Szent Pongrác
Szent Szerváciusz püspök
Szent Bonifác
Fagyosszentek a kertben